Ló a moziban
Beülsz Pesten a moziba, hogy végre megnézd azt az erősen beharangozott magyar kalandfilmet. A vásznon Liszt Ferenc párbajozik Petőfi Sándorral egy bajor főhercegnő kegyeiért. Az öldöklő küzdelem után Petőfi elbujdosik és beáll hajósinasnak, a zongoraművész pedig úgy megsérül, hogy kis híján le kell vágni a karját. De végül meg tudja komponálni az Esz-dúr zongoraversenyt, és a költő is verselni kezd.
Ugye mekkora zagyvaság? De ettől még működhet. És végül is, az Esz-dúr zongoraverseny létezik, meg az Anyám Tyúkja is.
Valahogy így vagyok ezzel a Kincsem c. filmmel. Egy szó sem igaz a történetből, és óva intek mindenkit, hogy a látottak alapján írjon doktori disszertációt a csodaló életéről. De Kincsem létezett és valóban verhetetlen volt, a többi meg a fantázia birodalmába tartozik. A képzelőerő igencsak működik, így egy igen szórakoztató, felettébb izgalmas, látványos mozit kapunk, mely nem nélkülözi még a hazafias érzületet sem. Panaszra tehát semmi okunk és ezt igazolja a márciusi bemutató óta rekordokat döntögető nézőszám is.
Hegedűs Bálint és Herendi Gábor, a film szerzői tisztában voltak azzal, hogy itt nem a lóversenyekre kell helyezni a hangsúlyt. A csodakancáról ugyanis köztudott, hogy 54 versenyen állt rajthoz és mindet megnyerte. Nem várható tehát, hogy a néző tövig rágja körmét izgalmában, a befutó lovakat lesve. Ezért aztán Blaskovich Ernő, a ló gazdája került középpontba. A grófról feljegyezték, hogy elszegényedvén az elárverezett csikóiból szeretett volna némi pénzhez jutni. Négy lova elkelt, az ötödik nem kellett senkinek. Ez maradt minden vagyona, elnevezte hát Kincsemnek. Mi a vásznon nem ezt látjuk, de azért nem rohanunk a panaszkönyvért. Bőségesen kárpótol minket az elveszett valóságért az a fene nagy, vadul hömpölygő, romantikus történet, amiben azért csak feltűnik ez a csodálatos jószág is.
A Titanic c. film sikere óta tudjuk, hogy egy rokonszenves, fiatal párral még a jéghegyet is el lehet adni. Nos, itt sem kell nélkülözni a minden akadályt leküzdő szerelmesek látványát. Most Petrik Andrea és Nagy Ervin próbálják bizonyítani, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. Igen, és el is hisszük nekik! A szeretetből, törődésből jut a négylábúaknak is, így az állatbarátok is elégedetten távozhatnak a film végén.
De nem csak érzelmeket kapunk. Ez a film a jól pergő mesén túl, látványban is felveszi a versenyt a legrangosabb hollywoodi produkciókkal is. Legyinthetnék rá, hogy abból a 3 milliárd forintból nem is olyan nagy kunszt képileg hatásos filmet csinálni. De ez csak hazai viszonylatban csillagászati összeg. Az álomgyárban ennyi pénz tán a villanyszámlát sem fedezné.
A látványosságba besegít a komputer technológia, oly ügyesen, hogy nem lehet tetten érni. Múlt századi városrészeket és tízezres tömegeket varázsolnak ezzel a módszerrel a vászonra. Nem csoda, hogy sorra kopogtatnak a külföldi filmforgalmazók, hogy ők is kínálhassák ezt a csemegét saját nézőiknek. Még Japánból is van érdeklődés!
Aki viszont a realitás talaján szeretne maradni, az inkább könyvesboltba menjen. Ott ugyanis Szélesi Sándor hasonló című regényével találkozhat, melyben minden a helyére kerül. Hála a szerzőnek, a történelmi hűség nem megy a cselekmény rovására.
Ha ez még nem lenne elég, akkor ott a Kincsem musical, amit a Magyar Lovas Színház tűzött műsorra. Mivel itt Márkos Attila és Derzsi György a szerzőpáros, csak természetes, hogy megint más történetet kapunk.
Kincsem kultusz van tehát odahaza, ami teljesen érthető. Sőt, ha úgy vesszük, ez igencsak szerény tiszteletadás ekkora teljesítmény előtt. Képzeljük el, hogy a magyar fociválogatott nyerne egyfolytában 54 alkalommal! Ha ez a csoda megtörténne, akkor nemcsak a művészetre, de az élet minden területére kihatna, beleértve az öltözködést is. Tuti, hogy újra divatba jönne a mellény.
A nagy-nagy mellény.
(2017)
Beülsz Pesten a moziba, hogy végre megnézd azt az erősen beharangozott magyar kalandfilmet. A vásznon Liszt Ferenc párbajozik Petőfi Sándorral egy bajor főhercegnő kegyeiért. Az öldöklő küzdelem után Petőfi elbujdosik és beáll hajósinasnak, a zongoraművész pedig úgy megsérül, hogy kis híján le kell vágni a karját. De végül meg tudja komponálni az Esz-dúr zongoraversenyt, és a költő is verselni kezd.
Ugye mekkora zagyvaság? De ettől még működhet. És végül is, az Esz-dúr zongoraverseny létezik, meg az Anyám Tyúkja is.
Valahogy így vagyok ezzel a Kincsem c. filmmel. Egy szó sem igaz a történetből, és óva intek mindenkit, hogy a látottak alapján írjon doktori disszertációt a csodaló életéről. De Kincsem létezett és valóban verhetetlen volt, a többi meg a fantázia birodalmába tartozik. A képzelőerő igencsak működik, így egy igen szórakoztató, felettébb izgalmas, látványos mozit kapunk, mely nem nélkülözi még a hazafias érzületet sem. Panaszra tehát semmi okunk és ezt igazolja a márciusi bemutató óta rekordokat döntögető nézőszám is.
Hegedűs Bálint és Herendi Gábor, a film szerzői tisztában voltak azzal, hogy itt nem a lóversenyekre kell helyezni a hangsúlyt. A csodakancáról ugyanis köztudott, hogy 54 versenyen állt rajthoz és mindet megnyerte. Nem várható tehát, hogy a néző tövig rágja körmét izgalmában, a befutó lovakat lesve. Ezért aztán Blaskovich Ernő, a ló gazdája került középpontba. A grófról feljegyezték, hogy elszegényedvén az elárverezett csikóiból szeretett volna némi pénzhez jutni. Négy lova elkelt, az ötödik nem kellett senkinek. Ez maradt minden vagyona, elnevezte hát Kincsemnek. Mi a vásznon nem ezt látjuk, de azért nem rohanunk a panaszkönyvért. Bőségesen kárpótol minket az elveszett valóságért az a fene nagy, vadul hömpölygő, romantikus történet, amiben azért csak feltűnik ez a csodálatos jószág is.
A Titanic c. film sikere óta tudjuk, hogy egy rokonszenves, fiatal párral még a jéghegyet is el lehet adni. Nos, itt sem kell nélkülözni a minden akadályt leküzdő szerelmesek látványát. Most Petrik Andrea és Nagy Ervin próbálják bizonyítani, hogy nem tudnak egymás nélkül élni. Igen, és el is hisszük nekik! A szeretetből, törődésből jut a négylábúaknak is, így az állatbarátok is elégedetten távozhatnak a film végén.
De nem csak érzelmeket kapunk. Ez a film a jól pergő mesén túl, látványban is felveszi a versenyt a legrangosabb hollywoodi produkciókkal is. Legyinthetnék rá, hogy abból a 3 milliárd forintból nem is olyan nagy kunszt képileg hatásos filmet csinálni. De ez csak hazai viszonylatban csillagászati összeg. Az álomgyárban ennyi pénz tán a villanyszámlát sem fedezné.
A látványosságba besegít a komputer technológia, oly ügyesen, hogy nem lehet tetten érni. Múlt századi városrészeket és tízezres tömegeket varázsolnak ezzel a módszerrel a vászonra. Nem csoda, hogy sorra kopogtatnak a külföldi filmforgalmazók, hogy ők is kínálhassák ezt a csemegét saját nézőiknek. Még Japánból is van érdeklődés!
Aki viszont a realitás talaján szeretne maradni, az inkább könyvesboltba menjen. Ott ugyanis Szélesi Sándor hasonló című regényével találkozhat, melyben minden a helyére kerül. Hála a szerzőnek, a történelmi hűség nem megy a cselekmény rovására.
Ha ez még nem lenne elég, akkor ott a Kincsem musical, amit a Magyar Lovas Színház tűzött műsorra. Mivel itt Márkos Attila és Derzsi György a szerzőpáros, csak természetes, hogy megint más történetet kapunk.
Kincsem kultusz van tehát odahaza, ami teljesen érthető. Sőt, ha úgy vesszük, ez igencsak szerény tiszteletadás ekkora teljesítmény előtt. Képzeljük el, hogy a magyar fociválogatott nyerne egyfolytában 54 alkalommal! Ha ez a csoda megtörténne, akkor nemcsak a művészetre, de az élet minden területére kihatna, beleértve az öltözködést is. Tuti, hogy újra divatba jönne a mellény.
A nagy-nagy mellény.
(2017)