Norvégünk van
Breivik megint balhézik. Igen, az a Breivik, aki 77 ember haláláért felelős és most a 21 éves büntetését tölti Norvégia egyik börtönében. Megjegyzem, ez a 21 év is nevetségesen kevés egy tömeggyilkosnak, hiszen így az ötvenes évei közepén már újra rászabadulhat a társadalomra.
A börtönről meg csak annyit, hogy jobban illik rá a szanatórium elnevezés. Maga az elitélt patyolat-tisztaságú szobácskában, luxuskörülmények között tengeti napjait. Hozzáférése van még egy tanulószobához és egy edzőteremhez. Az újság képeket is közöl minderről, hát esküszöm, sok európai kisnyugdíjas elmorzsolhat egy könnycseppet a szeme sarkában e pazar körülményeket látva.
Ám a derék ifjúnak mindez nem elég, így aztán panaszos levelekkel bombázza a hatóságokat (még szerencse, hogy mással nem bombázhat) mert - mint írja - ez az embertelen bánásmód ellenkezik az európai normákkal és ezért folyamatos szenvedésnek van kitéve. Hát igen, a PlayStation 2 komputerjáték valóban elavult és a tévéállomásokban sem dúskálhat. Ja, és sokat van egyedül!
- Normális?! - kérdené Besenyő Pista bácsi, mert ez a hízásnak indult fiatalember hajlamos elfelejteni, hogy nem SZOT üdülőben van. De az a nagyobb baj, hogy a hatóságok sem igyekeznek őt erről felvilágosítani. Ugyanis ebben a liberális vircsaftban az elitéltnek nem kell bűnhődnie a tetteiért, az elzárás csupán arra való, hogy ideig-óráig kivonják a társadalomból.
De miért nem illik manapság szigort és büntetést alkalmazni a legelvetemültebb gonosztevőkkel szemben sem? Miért normális az, hogy a tévé előtt nassolva várják szabadulásuk időpontját, míg az ügyvédjük gőzerővel harcol azért, hogy ez mihamarabb bekövetkezzen.
Breivik úr azért is nyafog leveleiben, mert ilyen körülmények között nem tud megfelelően koncentrálni tanulmányaira, ugyanis az oslói egyetem politikatudományi szakának hallgatója. Igen, így igaz, egyetemista ez a törekvő ifjú, épp úgy mint annak idején Carla Homolka, a kanadai gyilkos házaspár hölgytagja, aki szintén börtönévei alatt szerzett diplomát.
(Azért elképzeltem magamnak egy találkozást ezzel az ifjú pszichológus nővel.
- Doktornő, néha gyilkos hajlamaim vannak. - panaszkodnék a díványon fekve.
- Hát akkor öljön! Én is azt szoktam. - válaszolná a szaktekintély.)
Arra még nem sikerült rájönnöm, hogy miért jó egy társadalomnak, ha diplomás gyilkosai vannak, de ugye én se tudhatok mindent.
Ha így haladunk, még elérhetjük, hogy azok a fiatalok, akik képtelenek fedezni az egyetemi tanulmányaik költségeit, majd elkövetnek valami jó vaskos bűncselekményt, hogy a börtönben, államköltségen szerezzenek diplomát.
Breivik úr pedig a hőbörgéseivel két legyet ütött egy csapásra: egyrészt a beszari hivatalnokok tényleg növelik a kedvezményeit, másrészt addig sem unatkozik, míg ez a tárgyalási cécó zajlik. Az ántivilágban az életfogytosok még kanalakat nyeltek, ha a cella után egy kis kórházi változatosságra vágytak, de a mi gyilkosunk ennél rafináltabb. Az pedig csak természetes, hogy a tárgyalások, fellebbezések, beadványok, elbírálások költségeit majd szépen kiköhögik az engedelmes adófizető polgárok, kiknek gyermekeit oly nagy buzgalommal mészárolta le ez az igényes fiatalember.
Hogy közben az ember gyomra forog, és megállás nélkül szörnyülködik a hatóságok erélytelensége miatt, az más lapra tartozik. Hát nincs egy rohadt kőbánya abban a Norvégiában?! Lehet azt épp ésszel felfogni, hogy egy országot gyászba borító tömeggyilkos az Internet hozzáférhetősége miatt nyavalyog?!
De ez nem az ő hibája! Ez azok bűne, akik mindezt lehetővé teszik. Bezzeg az újságcikket kommentáló olvasók nem fukarkodnak a javaslatokkal, hogy hogyan is kéne rendezni az efféle panaszokat. Egyikük szerint össze kéne zárni a hőbörgőt néhány fekete nehézfiúval, aztán, amikor a zuhanyzóban lehajolna a szappanért, rögtön megtudná, hogy nemcsak internetes kapcsolat létezik a börtönben...
De persze ez csak a köznép álláspontja. Az ügyért felelős hivatalnokok változatlanul puhányok, erélytelenek, gyávák és megalkuvók. Azért tart itt a világ, mert nincs többé elrettentő hatása sem az ítéleteknek, sem a fogva tartás körülményeinek.
De marad a csodálkozás és az értetlenség a mindent elborító erőszak láttán.
Önként adódik a kérdés - ugyanaz, mint amelyet népszerű színészünk szokott világgá kiáltani a forgatás káoszában:
- Hát itt mindenki hülye?!
Breivik megint balhézik. Igen, az a Breivik, aki 77 ember haláláért felelős és most a 21 éves büntetését tölti Norvégia egyik börtönében. Megjegyzem, ez a 21 év is nevetségesen kevés egy tömeggyilkosnak, hiszen így az ötvenes évei közepén már újra rászabadulhat a társadalomra.
A börtönről meg csak annyit, hogy jobban illik rá a szanatórium elnevezés. Maga az elitélt patyolat-tisztaságú szobácskában, luxuskörülmények között tengeti napjait. Hozzáférése van még egy tanulószobához és egy edzőteremhez. Az újság képeket is közöl minderről, hát esküszöm, sok európai kisnyugdíjas elmorzsolhat egy könnycseppet a szeme sarkában e pazar körülményeket látva.
Ám a derék ifjúnak mindez nem elég, így aztán panaszos levelekkel bombázza a hatóságokat (még szerencse, hogy mással nem bombázhat) mert - mint írja - ez az embertelen bánásmód ellenkezik az európai normákkal és ezért folyamatos szenvedésnek van kitéve. Hát igen, a PlayStation 2 komputerjáték valóban elavult és a tévéállomásokban sem dúskálhat. Ja, és sokat van egyedül!
- Normális?! - kérdené Besenyő Pista bácsi, mert ez a hízásnak indult fiatalember hajlamos elfelejteni, hogy nem SZOT üdülőben van. De az a nagyobb baj, hogy a hatóságok sem igyekeznek őt erről felvilágosítani. Ugyanis ebben a liberális vircsaftban az elitéltnek nem kell bűnhődnie a tetteiért, az elzárás csupán arra való, hogy ideig-óráig kivonják a társadalomból.
De miért nem illik manapság szigort és büntetést alkalmazni a legelvetemültebb gonosztevőkkel szemben sem? Miért normális az, hogy a tévé előtt nassolva várják szabadulásuk időpontját, míg az ügyvédjük gőzerővel harcol azért, hogy ez mihamarabb bekövetkezzen.
Breivik úr azért is nyafog leveleiben, mert ilyen körülmények között nem tud megfelelően koncentrálni tanulmányaira, ugyanis az oslói egyetem politikatudományi szakának hallgatója. Igen, így igaz, egyetemista ez a törekvő ifjú, épp úgy mint annak idején Carla Homolka, a kanadai gyilkos házaspár hölgytagja, aki szintén börtönévei alatt szerzett diplomát.
(Azért elképzeltem magamnak egy találkozást ezzel az ifjú pszichológus nővel.
- Doktornő, néha gyilkos hajlamaim vannak. - panaszkodnék a díványon fekve.
- Hát akkor öljön! Én is azt szoktam. - válaszolná a szaktekintély.)
Arra még nem sikerült rájönnöm, hogy miért jó egy társadalomnak, ha diplomás gyilkosai vannak, de ugye én se tudhatok mindent.
Ha így haladunk, még elérhetjük, hogy azok a fiatalok, akik képtelenek fedezni az egyetemi tanulmányaik költségeit, majd elkövetnek valami jó vaskos bűncselekményt, hogy a börtönben, államköltségen szerezzenek diplomát.
Breivik úr pedig a hőbörgéseivel két legyet ütött egy csapásra: egyrészt a beszari hivatalnokok tényleg növelik a kedvezményeit, másrészt addig sem unatkozik, míg ez a tárgyalási cécó zajlik. Az ántivilágban az életfogytosok még kanalakat nyeltek, ha a cella után egy kis kórházi változatosságra vágytak, de a mi gyilkosunk ennél rafináltabb. Az pedig csak természetes, hogy a tárgyalások, fellebbezések, beadványok, elbírálások költségeit majd szépen kiköhögik az engedelmes adófizető polgárok, kiknek gyermekeit oly nagy buzgalommal mészárolta le ez az igényes fiatalember.
Hogy közben az ember gyomra forog, és megállás nélkül szörnyülködik a hatóságok erélytelensége miatt, az más lapra tartozik. Hát nincs egy rohadt kőbánya abban a Norvégiában?! Lehet azt épp ésszel felfogni, hogy egy országot gyászba borító tömeggyilkos az Internet hozzáférhetősége miatt nyavalyog?!
De ez nem az ő hibája! Ez azok bűne, akik mindezt lehetővé teszik. Bezzeg az újságcikket kommentáló olvasók nem fukarkodnak a javaslatokkal, hogy hogyan is kéne rendezni az efféle panaszokat. Egyikük szerint össze kéne zárni a hőbörgőt néhány fekete nehézfiúval, aztán, amikor a zuhanyzóban lehajolna a szappanért, rögtön megtudná, hogy nemcsak internetes kapcsolat létezik a börtönben...
De persze ez csak a köznép álláspontja. Az ügyért felelős hivatalnokok változatlanul puhányok, erélytelenek, gyávák és megalkuvók. Azért tart itt a világ, mert nincs többé elrettentő hatása sem az ítéleteknek, sem a fogva tartás körülményeinek.
De marad a csodálkozás és az értetlenség a mindent elborító erőszak láttán.
Önként adódik a kérdés - ugyanaz, mint amelyet népszerű színészünk szokott világgá kiáltani a forgatás káoszában:
- Hát itt mindenki hülye?!